Kiválasztottad a hajót, amivel utazni szeretnél. Felszálltál rá. Az út nagyon hosszú. De te már rajta vagy azon a hajón, tudod hogy hová tartasz és tudod, hogy ezt akarod. Haladsz valamilyen tempóban, hol gyorsabban, hol lassabban, de biztosan a cél fele. Van, hogy süt a nap, van hogy csendesen esik az eső. Néha szivárványt is láthatsz és néha bizony vihar tombol és vadul dobálják a hajót a hullámok. Időnként talán úgy érzed, hogy egy helyben rostokolsz. Aztán hirtelen feltámad a szél és továbbrepít a jó irányba. Duzzadnak a vitorlák és talán hamarabb érsz a következő kikötőbe. Hogy honnan jött a fuvallat és miért? Nem fontos. Filózhatsz rajta. Gondolkozhatsz a miérteken. Talán a vonzás törvénye miatt történnek a dolgok úgy, ahogy történnek. Mindegy, hogy mit gondolsz. Akárhogyan is vélekedsz, a szél jön és jó irányba kezd fújni. Ezt hozta neked az élet. Fogadd el. Ne akard megállítani. Miért tennéd? Hiszen arra visz, amerre menni szeretnél. Csak fogadd el a jót is úgy, ahogy a rosszat és örülj neki. Állj ki a hajóorrba és élvezd ahogy süvít az arcodba a szél és a vízpermet benedvesíti a hajadat. Tudod jól, hogy nem történnek véletlenül a dolgok. Ennek így kellett lennie. Van értelme azon agyalni, hogy a szélnek ezt miért jó? Hogy miért fúj? Miért pont a te hajódat és miért jó irányba? Ez a szél dolga, az ő ügye, az ő döntése. De az út a Te utad.
Bölcs barátnőm azt mondaná: Ha a szél nem akarna fújni, nem fújna. Ha elkezdenék neki arról beszélni, hogy a szél miatt gyorsabban haladok a célom felé és nem tudom, hogy mit kezdjek ezzel, akkor megkérdezné: most panaszkodsz vagy dicsekszel? Ezen elgondolkoznék. Mert ő mindig tudja, hogy mit kell mondani. És én hiszek neki és bízom benne. Elgondolkoznék ezen a kérdésen és bizony be kéne látnom, hogy csak én gyártom a problémát magamnak, pedig nincs. Hiszen valami jó történik velem, nincs min agyalni. Egyszerűen csak örülnöm kell és kész. Igaza van. Mi értelme túlbonyolítani a dolgot. Talán attól is tartanék, hogy a jót majd rossz követi. Hogy ára van a jónak. Ő azt mondaná: Ha így állsz hozzá, így is lesz. Miért akarsz rosszra koncentrálni, mikor jó történik veled? Ezt kérdezné ő.
Ki tudja mit hoz az élet? A szél nem akar és nem vár viszonzást. Azért fúj mert jólesik neki. Mert ez teszi boldoggá.
Hagyjuk, hagy fújjon hát kedvére! Csak fogadjuk el és örüljünk ha jó irányba visz minket.
Kommentek