Nem olyan szép a ragyogó napsütés, nem olyan finom a sütemény, nem olyan élénkek a színek, nem annyira lágy a szellő, nem olyan nagy a jókedv, ha nincs kivel megosztani. Hogyan is szól a közmondás: közös öröm dupla öröm, közös bánat fele bánat.
A jó dolgok veszítenek a jelentőségükből, a rosszak meg felerősödnek, ha az ember egyedül van.
Az esetek nagy többségében azért van rossz kedvem, mert magányos vagyok. Ha ilyenkor elfordulnak tőlem azok az emberek, akik fontosak a számomra, akkor ezzel megerősítik azt, hogy egyedül vagyok, hiszen méginkább magamra hagynak. Érted ezt, Bius?
Én nem akarok depressziós lenni. Nekem az rossz. Nem azért “csinálom”, hogy felhívjam magamra a figyelmet és így jelezzem a környezetemnek hogy törődésre vágyom. Erre vannak sokkal jobb és mindannyiunk számára kellemesebb módszerek is.
De ez is én vagyok. Te tudod a legjobban, mennyire küzdök ellene. Mert rengeteg esetben pont hozzád fordulok segítségért.
Sajnálom, hogy vannak rossz hangulatú időszakaim. Vannak rendszeresen visszatérők is. Próbálom valahogy leküzdeni ezeket.
Azt gondolom, hogy sokkal könnyebb meghalni, mint élni. Úgy érzem, hogy vagyunk olyan kapcsolatban, hogy neked bármit elmondhatok. A rosszat is. Azt is amivel talán fájdalmat okozok és rossz érzést kelt benned. Mint ahogy Te is beszéltél a múltkor a démonjaidról. Sajnálom, ha fájdalmat okoztak a szavaim. De tudom, hogy elviseled, mert erős vagy. Ennek is megvolt az oka…
Látod, hogy reagált is a szavaimra az élet rögtön. Először Te a buszon, a Kálmis példával. Aztán az az úttesten fekvő ember az óriási vértócsával a feje alatt. Az kemény lecke volt…. Majd a 81 éves néni a piacon, aki pont engem szólitott meg és csak egyetlen dolgot mondott: ne öregedj meg. Mikor hazajöttem beszélgettem Marival. Öregekről, akik kórházakban és elfekvőben vannak és rendszeresen látogatják őket a fiatalabb rokonok, de ők már nem akarnak élni. Mert már nem képesek rá és úgy érzik nincs miért.
A nagynéném száját is elhagyta ugyanaz a mondat, mint 1 órával korábban az idegen nénijét, hogy “ne öregedj meg”.
Fiatal vagyok és egészséges. Nincsenek korlátaim, bárhogyan élhetek. Én döntöm el, hogyan élem a mindennapjaimat. Nincs se okom, se jogom panaszkodni. Eldobni az életemet meg végképp nincs. Még csak fele annyi idős vagyok, mint a néni, aki egyedül vásárolt. Szégyellem magam azért, amit neked mondtam tegnap. Köszönöm, hogy beszéltünk róla. Köszönöm, hogy segítettél.
Köszönöm, hogy este beszéltünk, hogy szántál rám időt akkor is, mikor ott volt a kedvesed.
Brigi, neked is köszönöm a tegnap estét, hogy velem voltál.
Nincs társam, nincs párom, de ti itt vagytok nekem. A barátaim vagytok. Szeretlek titeket!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: