Sötét van már, mikor tekerek hazafelé. Basshunter dübörög. Kellemes este van. Emlékszel, amikor kézenfogva sétáltunk a dombnál Kevinnel? Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék rád. Ezerszer is eszembe jutsz, bárhol, bármikor.
Talán ma láthatlak. Minden nap ezt remélem. 20:47, megállok a ház előtt, ott vagy fent a nappaliban, az erkélyajtó is nyitva, így még közelebb érezlek. Látlak, ahogy ülsz az ágyon és gépezel, közben megy a tv. Vagy grafizol. Talán kijössz rágyújtani egy cigire, de lehet, hogy már le is szoktál. Nem tudom. Várok egy kicsit, mert jó a közeledben lenni. Volt már olyan, hogy nagyon akartál valamit, de csak nem akart bekövetkezni, ezért elképzelted, hogy megtörténik? Jó ábrándozni olyasmiről, amit szeretnénk. Hát én azt kívánom nagyon, hogy láthassalak, ezért ekörül járnak a gondolataim. De félek is a találkozástól, mert lehet, hogy elutasítanál. “Ne érj hozzám!” Még mindig a fülemben csengenek ezek a szavak. Mint éles kés hasítanak belém.
Annyira hiányzol…
Azt mondtad, keressek valaki mást. Kutyaharapás szőrével, ahogyan Te is tetted. Nekem ez nem megy. Én Téged szeretlek, Téged akarlak és másban is Téged keresnélek. Ennek így nincs értelme. Iszonyatosan rossz egyedül, de én nem tudom elképzelni, hogy tudnék mást szeretni úgy, ahogyan Téged szerettelek és szeretlek.
You came into my crazy world like a cool and cleansing wave.
Before I knew what hit me baby you were flowing though my veins…
I’m addicted to you
Kommentek