Valamelyik éjjel veled álmodtam. Szeretkeztünk. Már nagyon régóta nem gondoltam így rád. Mostanában inkább a szellemi éned hiányzik. Az, hogy a társam légy. A lelki társam és az életem párja. A mindennapokban. Mindig. Végeszakadatlanul. Az álmomban csak a tested volt jelen. Gyönyörű voltál, ellenállhatatlan, izgató. De a lelked nem volt ott. Miért?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: